Manzoni Alessandro 
A jegyesek II. kötet 

Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal

mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a

kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre

homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don

Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék

mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk

útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor

szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még

rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen

világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok,

mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak

sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói

éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz

fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó

marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg

Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen

éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi

hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek

hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873)

korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi

ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy

regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi

vagyona, szegényebb az egész emberiség.